( Komló képeslap 1927)
Komló község és a vele összefüggő bányatelep Baranya megye hegyháti járásában található. Természeti szépségekkel és szénnel bőven megáldott település volt az 1900-as évek elején. A település a Mecsek hegység északi lábánál fekszik 215 méterrel a tenger szintje felett, kies völgykatlanban, amelyet a Kaszánya patak szel át. A patak két oldalán, a környező dombokra felkúszva és részben a mellékvölgyekbe is behúzódva helyezkednek el a község és a bányatelep házai és udvarai.
(Komló látképe az 1920-as években)
A patak mellet fut a MÁV Bakóca –Godisa –Komló-i vasútvonal, amely községet a Budapest-Pécs-i vasútvonallal köti össze. Ezen a vonalon történt jórészt a kőszén és a kőbánya termékeinek elszállítása is. Pécsről jó út vezet Mánfán keresztül Komlóra, ebből az irányból érkezve, az út vége előtt már elénk tárult a település látképe. Lent a völgyben láthatjuk a falu apró házait, a vasútállomást, a bányatelep néhány műszaki épületét és a domboldalon a bányamunkások sok apró, egyforma lakóházai tárul a szemünk elé. Az egészet nyári időben szép lombos erdők koszorúzzák.
(A falu mellékutcája)
A Mecsek északi lejtője itt a hegyháton hepe-hupás, részben egymással összefüggő, részben magányos, kisebb emelkedéseket alkot. A település egy keskeny völgyben húzódik, itt folyik az említett Kaszánya patak, előbb délnyugat-északkelet irányban, majd kelet-nyugati irányban fordul, elfolyik az iskola előtt, majd nyugati irányban barakksor és gyógyszertár előtt, azután a kaszinósor és a középső falusi házcsoport közt elhaladva a rétre folyik ki, s ilyenformán az egész falut átszeli. Szélessége változó, 1-2 méter. Mélysége csekély, sok esetben csak bokáig ér. A közeli házak a szennyvizeiket a patakba bocsátják, ami végig megy a falun, ez a járványok és fertőzések melegágya.
(A falu főutcája)
A völgyben fekszik a tulajdonképpeni község, a rajta áthaladó Pécs –Sásd irányú országút két oldalán. Ezen út északi oldalán fekvő házsorok telkei nagyrészt már a domb oldalán nyúlnak fel, ahova két mellékutca vezet. A völgynek a patak jobb partján található a vasútállomás, a bányaüzemhez tartozó épületek, szénosztályozó, villamos központ, továbbá a bányahivatal és ennek folytatásában az altiszti lakások, postahivatal és az orvosi rendelő.
A térképen található II. és III. hegy közötti völgyben fekszik az Ó-telep. A völgy igen szűk és a rajta átfolyó patak a közlekedést még inkább megnehezíti. Néhol a kocsiúton a gyalogosoknak csak alig marad hely, pedig a völgy a község legforgalmasabb része, mert itt van az állami iskola és az óvoda épülete is. Az amúgy is keskeny völgyben a közlekedést még nehezebbé teszi a kőbányától a patak partján a vasúti állomásig vezető iparvasút, amelyen kővel teli csillék járnak minden félórában, le a vasúti rakodóhoz és vissza a kőbányához. Ez állandó veszélyt jelent az iskolába haladó gyerekek testi épségére, mivel az iskolához vezető út áthaladt a vasúti pályán. A bánya vezetősége igyekezett a veszélyt csökkenteni, egyrészt sorompó felállításával, másrészt állandó közlekedési őr alkalmazásával, aki a sorompót kezelte.
Ha tetszett ez a kurta történet, akkor iratkozz fel blogkövetésre a jobb felső sarokban található felületen, vagy kövess a Facebook-on!