A Mecsek hegység erdőségei alatt mérhetetlen mennyiségű kőszén rejtőzik. Komló kisközség, régi bányásztelepülés. Ebben a faluban éltek azok, akik kemény munkával hozták felszínre a föld kincseit. Ma Komlón korszerű, tiszta, új város épül. A 2 000 lakosú, elhanyagolt kisközség mellett rövidesen 40 ezer lakosú, hatalmas város fog állani. Népünk alkotó ereje évszázados elmaradottságot győz le és csodákra képes. Ilyen város azelőtt évszázadokig épült, ma pár év elegendő hozzá. A régi szénosztályozó napi 50 vagon teljesítményű. Íme az új: napi 720 vagon szenet osztályoz.A Kossuth akna régi gépei óránként 66 csille szenet emelnek fel a mélyből.Az új gépház óránként 240 csille teljesítményű. Azok a bányászok, akiknek szükségük van erejük javítására, minden műszak után a sikondai éjjeli szanatóriumban laknak. Az érkezők átöltöznek a szanatóriumtiszta házi ruhájába. A társalgó a gondtalan pihenést szolgálja. Árki György vájárnak sem igen volt fiatal korában ilyen dolga. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben Stéger Mihály is jobban tudja majd teljesíteni havi 300%-os vállalását. Modern egészségügyi berendezések állanak a bányászok rendelkezésére. Rövidhullámú kezelést kap Kovács Ferenc sztahanovista vájár. Pausz István két hét alatt hat kilót hízott. Számunkra legnagyobb érték az ember. Ezért építjük az új Komlót is, szocialista bányászvárosunkat.

Ha tetszett ez a kurta történet, akkor iratkozz fel blogkövetésre a jobb felső sarokban található felületen, vagy kövess a Facebook-on!